Tisztelt Hölgyem / Uram!
Levél érkezett Kreischer Nelly érdi költő email fiókjába. A levelet dalane (Daróci Lajosné az Érdi IRKA vezetője) küldte. Nelly látása megromlott, nem tud olvasni, ezért számítógépe segítségével hallgatja meg az írott szöveget. Meghallgatta a kapott értesítést, és hiába mondta helyesen a gépi hang, mégsem értette, ezért újra meghallgatta:
„Tisztelt Hölgyem / Uram! (a megfelelő rész aláhúzandó) Az Érdi IRKA vezetősége úgy határozott, hogy Önnek kitüntetést / díjat ad át a folyóirat 11. születésnapja alkalmából”
A „Tisztelt Hölgy” szomorúan nézett maga elé, szomorúságának egyik oka a tíz hónappal korábban lezajlott esemény volt.
Nyugodj meg, Kisanyám!
Helyszín az érdi Szociális Gondozó Központ. Program az Érden és környékién élő képzőművészeket bemutató kiállítás sorozat júliusi megnyitója. Nelly, a maga szókimondó módján választ kért az IRKA-Kör vezetőjétől, az irodalmi csoport 10 éves évfordulójára rendezett ünnepi műsorról. Mivel felháborodott az eseményről készült videofelvétel meghallgatása, ill. az évforduló kapcsán az Érdi Újságban megjelent interjú megismerése után. A Darócinétől kapott válasz nem csak őt, hanem a mellette helyet foglalt Poly-Art tagokat is meglepte: „A Poly-Art vezetője döntött úgy, hogy a 10 éves évforduló műsorában csak az elmúlt egy év történéseiről eshet szó!” Nelly, döbbenetéből felocsúdva konkrét valótlanságok felsorolásával kért igazi válaszokat. Megkapta: „Tudom, hogy zaklatott vagy, de nyugodj meg, Kisanyám! Jövőre te kapod a Poly-Art Emlékérmet!” Somfai tanár úr, a Poly-Art vezetője megdöbbenésének adott hangot Daróciné valótlan állításával kapcsolatban.
10 éves az IRKA
Meghívók, sajtó előzetes, készülődés… aztán az ünnepi műsor a Czabai-kertben. Körülnézek, számolok, kérdezek – persze csak magamban – hol vannak az ünnepeltek, az IRKÁ-sok?! Miért vagyok itt? Mert Somfai tanár úr ragaszkodott, hogy eljöjjek. Ő, úgy gondolta, az alkalom kettős ünneplésre is alkalmas, a 10 éves IRKA és a 26 éves Poly-Art évforduló kapcsán. A köszöntő beszédekben hosszú méltató szóözön szól az újság főszerkesztőjéről, dicséret a tördelő szerkesztőnek a folyóirat elrendezéséért, és elismerés a klubélet működéséért munkálkodó klubvezetőnek. A programban zenei blokk, melyben elhangzik többek közt az ez alkalomra írt IRKA-induló is. Majd jön az elismerések, díjak átadása az elmúlt esztendőben a klubvezetőt segítő, támogató tagoknak. Szomorúan ülök ismeretlen vendégek között.
„Mi volt ez?” – kérdezi tőlem az egyetlen jelenlevő IRKA-alapító klubtag – a műsor végeztével. Ahogy ő, úgy én is értetlenül indulok haza. Elhagyva a Czabai-kertet leszögezem magamban: ez nem a 10 éves IRKÁ-ról szólt, ezen a délutánon az új IRKA első születésnapját ünnepeltette a klubvezető.
26 éves a Poly-Art
Ahogy az IRKA-műsor, úgy a Poly-Art műsorrész is meglepett. A Poly-Art Alapítvány vezetője röviden ismertette a 25 éves jubileumi műsor elmaradásának okait, majd az újonnan bevezetett Poly-Art Emlékérmek átadásába kezdett. Ez sem tartott sokáig, mivel az elismerésben részesítettek közül csak nekem adhatta át (a Poly-Art 25 évét bemutató kötetek elkészítéséért), mivel a többi díjazott nem jelent meg. Poly-Art Emlékérem elismerésben részesült Szabó Ilona Valéria (az IRKA-Skype kapcsolat létrehozásáért) és Tarnócziné Barabás Irén (amiért festményeket adományozott egy vidéki szociális otthonnak)… Legalább ne hangoztak volna el ezek az indokok…
Az ígéret szép szó
Mivel a Czabai-kerti rendezvényről több díjazott is távol maradt, Somfai tanár úr arra kérte az IRKA-vezetőjét, hogy együtt menjenek el átadni az elismeréseket. Daróciné megígérte, hogy úgy lesz. Amikor a Poly-Art vezetője felhívta a díjazottakat időpont egyeztetésre, megdöbbentő választ kapott. Ők már megkapták a plaketteket, okleveleket. Daróciné azonnal elvitte nekik és kertkapuban, kerítésen átnyújtva adta kezükbe, megfosztva őket és tanárurat a gratuláló kézfogás lehetőségétől. Miért volt oly sietős, csak nem ezzel kívánta jelezni kinek is tartoznak ez elismerésért…? A Poly-Art 25 éve alatt számos régi tag tett sokat az alapítvány sikeres működéséért. Ők méltatlanul el vannak feledve…
Betegsége miatt…
2022. június, IRKA-születésnapi műsor. Díjak, díjak hátán, ahol még a díjazottak sem tudják mit miért kaptak. IRKA-Zenei Díj? Sziporka-Díj? Vajon milyen díjak ezek? Szakmai, társadalmi, lojalitási…? Majd furcsa módon az IRKA-vezetősége által adományozott Poly-Art Emlékérem Kreischer Nellynek, aki nem jelent meg. A klubvezető szemrebbenés nélkül közli a jelenlevőkkel, hogy az elismerésben részesített betegség miatt nincs jelen. Nelly, szerencsére makkegészséges volt, csupán nem kívánt elmenni, ahogy a Covid óta egyetlen IRKA-rendezvényen sem vett részt. Nem kívánt méltatlan helyzetbe kerülni…
Példa érték
Van, ami nem eladó, amit nem lehet megvenni. Nellyt, a költőt, az embert nem kell bemutatni. Ismerjük, szeretjük. Példa erre a Temesi Éva Irodalmi Kör októberi találkozója, és benne Nelly 80. születésnapi köszöntése. Számomra példa érték Nelly magatartása, gerincessége, hogy őt nem lehet megvenni. Nem vette át és nem veszi át a Poly-Art Emlékérmet. Nem, mert nem tartja magát méltónak rá, ma már nem. Úgy véli volt idő, amikor talán igen, de akkor sem egyedül lett volna méltó az elismerésre… Régóta nem IRKA-tag, amiért meg is kapta büntetését (2020-ban az első három IRKA-számból kimaradt, (aki nincs velem, az ellenem?)). Különben is, a Poly-Art Emlékérmet ne az IRKA-vezetője osztogassa kénye kedve szerint.
Nos, habár nekem nem az IRKA-vezetője adta át, és talán gondolhatnám az egész Poly-Art Alapítvány elismerését a plakettre tekintve… Mégis ezennel visszaadom a Poly-Art Emlékérmet! Visszaadom az elismerést övező botrány miatt, melyet Daróciné okozott. Remélem, egyszer megtisztul ez az elismerésforma, és az alapítványokra előírt szabályok szerint megkaphatják olyanok, akiket a közösség méltónak talál.
HL