Csolnokon születtem 1949. november 6-án, pedagógus szülők gyermekeként. Általános iskoláimat Tatán és Budapesten végeztem. A Budapesti József Attila Gimnáziumban érettségiztem 1968-ban.
A vasas szakmában dolgoztam két évet az NDK-ban Rádebergben. Kecskeméten a GAMF Műszaki Főiskolán diplomáztam 1974 -ben. Még ebben az évben megnősültem. Fiam 1977-ben, lányom 1980-ban születtek. 1992-ig mérnökként dolgoztam a KGMTI-ben. Darukkal és emelőgépekkel foglalkoztam.
A rendszerváltozás kapcsán az AEGON Biztosító üzleti munkatársa vagyok a mai napig. 2011. novembere óta nyugdíjasként dolgozom. – írja magáról.
Művei:
Az élet pofonegyszerű (2022)
„Akúcs László szerényen azt mondja, hogy sok-sok év után, családi és baráti biztatásra kezdte versbe foglalni amit látott a világból és az bizony nem kevés. Egy mérnökember pontossága, definíciókra való hajlama épp úgy tetten érhető a versekben, mint a lírai költő, akit a szerelem vagy a Balaton érzelmes vallomásra bír. És ami lebilincseli az olvasót, hogy végtelenül szellemes, tréfás is tud lenni, írhatnám azt is, hogy karinthys, ahogy a két soros Udvarlás című versben fogalmaz, „Írtam hozzád túlfűtött sorokat, a hűtőben tartottam, mégis leolvadt.” Néha elragadja a szenvedély, nehezen zabolázza a rajongását,
mint a nemrég elhunyt Raduly József vagy a bokszoló Gedó György és a színész Harsányi Gábor esetében. Máskor meg könnyedén elszakad a valóságtól és a közhelyektől, miközben kedvesével vagy barátjával átmegy a szivárvány alatt, furcsamód a Kresz szabályai járnak a fejében, a jobb oldali közlekedésre gondol, hogy jusson hely a szembejövőknek is. Ám ez nem csak a rend szeretete, hanem a szeretet hatalma is, a másiknak is jusson a boldogságból, elvégre a költő álmait semmi sem korlátozhatja.”
Dalia László
SZEMELVÉNY
Válogatás Az élet pofonegyszerű c. kötetből
Anyám
Édesanyám!
Az emléked még mindig
Élénk színekbe öltözött.
A karom még téged ölel,
Aki a halhatatlanságba költözött.
A szívem őrzi a
Hangod édes dallamát,
A tudat veled együtt lépi át
A képzelet határát.
Bohém
A pohárszájú lányok azért közkedveltek,
Mert belőlük inni lehet a szerelmet!
Olyan töltött káposzta veled,
És milyen üres leves Nélküled!
Tetszetős emlékképekből
Mutatós kiállítást rendezek.
Te is láthatod majd, ha
Szépen becsukod a szemed!
Minden veled töltött pillanat
Sokszorozódik távollétedben,
És osztatlan sikert arat.
A kudarcokból épített szemétdomb
Tetejéről tűrhető a kilátás.
A frissen csapolt boldogság sebbel-lobbal
Nem lesz más, mint mese habbal.
Őrangyal
A feltétel nélküli
Szeretet gyakorlása
Nem mehet
Mások rovására!
Ráadásul nem te
Osztod ki a szerepeket,
És egyik napról a másikra
Biztosan nem is mehet.
Vigyázz, mert a szeretteid között
Mindig ott van egy földre szállt angyal
Aki szemmel tart téged és
Valaki által meg is szólal!
Igen, van őrangyalod,
Az utadon végig kísér!
Résen kell lenned, hogy
Mikor állsz ki a másikért?
Ha sikerül az íratlan
Törvényeknek eleget tenned,
Akkor biztos lehetsz benne,
Hogy nyugodt marad a lelked.
Földi Élet
A kaptár dolgozója eljárta
Utolsó táncát!
Ráncos tükörben nézegeti
Öregsége arcát.
Virágba borult emlékképek
Színesítik álmát.
Évekig szolgálta Ő
A flóravilág nászát.
Ha néha megcsíp,
Ne törj fölötte pálcát!
Ábránd a képtárban
A vers lényege a múzsa.
A száj éke annak rúzsa.
Az áldott állapot előtti
Szánalmas főpróbák,
Hiába edzették acéllá
Nemes lovagok százát.
Csak hitték, de tévedtek,
Hogy rá vár
A született mosolyú
Egyszemélyes képtár.
Hasztalan járod a termeket,
Körötted lóvá tett emberek,
Hogy igavonók, vagy nemesek?
Egyre megy.
A csupasz falakon csak
Az egyszemélyes lebegett.
Molnár utca
Lustán dülöngél a
Nagy folyó két partja,
Méltóságot kölcsönöz
Áradó birodalma.
Gyermek-csillagszem
Felszíni varázsa,
Mélységes mennyisége,
Lombkoronák tobzódása.
Szememből az álmot kimossa,
Hirdeti az életet,
Ez csak József Attila
Dunája lehet.