„Az Alföld közepén születtem Tiszaörsön 1937. május 8-án, két nagy tájegység találkozásánál.
Az Alföldön Karcag mellett folyik a kis Német-ér,
ott kezdődik a Nagykunság, s a Hortobágy véget ér.
Sorsom átlagos volt, mint általában a falubeli gyerekeké: játék és munka. Kapálás, marokszedés, az állatok etetése, gondozása. Ötödikes koromban írtam először verset, mert kérték a „nagyok” a faliújság szerkesztők. Azóta kb. 30 versem és novellám jelent meg újságokban, kalendáriumokban, antológiákban.
Két könyvem már régebben, az „Ősláng körforgás” című önálló verseskötetem (1996) és a „Kőben az ék” című vegyes versek és novellák (2001), mely a Poly-Art gondozásában jelent meg.
A közel múltban, pedig a „Sóba, vízbe krumpli, a „Metálszürke szita” novellás kötetek versekkel díszítve. Utána jelentek meg a „Julcsim – Pulcsim”, és a „Csöppke és Pajti” című mesekönyvek.
Majd az „És a nyíl megfordult” című háromkötetes ifjúsági regényem: 1. kötet: A kettétört vezérhajó, 2. kötet: A barlang, 3. kötet: Pofon és dicséret címmel. Van egy 15-20 kötetre való kéziratom, remélem, hamarosan kiadásra kerül néhány kötet. Most szinte nyomdakészen van kettő: „Reccsenések” és a „Még nagyobb reccsenések” címmel.
Pályázatokon kaptam III.; II.; és I. díjat is.
I. díj: Sopron 1988, felnőtt kategóriában a „Csöppke és Pajti” című meseversem.
II. díj: Budapest 2007, „Ne űzzük az időt” című versem.
III. díj: Budapest 1997, Anyanyelvápolók Szövetsége Szójáték pályázatán.
Politikai okból úgy alakult, hogy ritka (valószínű egyedülálló) „párosítású” szakmám, illetve foglalkozásom volt: kovács és topográfus (térképész). Nyugdíjas koromban már főleg az unokáimban lelem örömömet. Iskolai szavalóversenyeken boldogan mondják a gyerekeknek való verseimet és a kb. 25 induló közül már voltak elsők is. Elég nehéz itt az élet de, ha kérdezik a távolban élő rokonaim, hogy érzem magamat Érden, röviden azért így válaszolok: Nem tudom kell-e mesélnem, nekem itt kellemes élnem.” – írja magáról.
Művei:
Ősláng körforgás (1. kötet, szerői kiadás, 1996, 2016)
„Ismert mondás, hogy minden kezdet nehéz nekem sem volt könnyű. (Még most sem, sőt!)
Így kezdődött, ilyen döcögősen, de azért egy kicsit büszke vagyok rá, mert az enyém, (egy szülő sem látja csúnyának a gyerekét!) olyan, amilyen, de elindultam vele egy nagyon szép pályára, ahová még most sem értem el, de nem baj, a nagy vargabetű szélesíti a látókört, csökkenti az önteltséget, nagyobb igyekezetre sarkall, növeli a megérkezés fontosságát és örömét. A válogatásból is csak a lényegesebb sorokat emeltem ki, mert a kezdetleges versek kevés mondanivalójával kár lenne az olvasót untatni, fárasztani.”
Tiszaörsi Nagy Zoltán
Kőben az ék (Poly-Art, 2001)
„Témáihoz széles körű érdeklődése, olvasottsága és tájékozottsága kiapadhatatlan forrást biztosít. Bár műveinek gondolatisága és eredetisége is figyelemre méltó, olvasóit mégis a magyar nyelv iránti szeretete, sőt rajongása ragadja meg. Nyelvi bravúrjai, leleményei tanulságosak és szórakoztatóak.
Örülök, hogy az alapítvány kuratóriuma zsebkönyvsorozatunk soros alkotójának őt kérte fel.”
Somfai István
Sóba, vízbe krumpli (2. kötet, szerői kiadás, 2016)
„Az igazi változást – nem kisebb személyiség mint – Baranyi Ferenc hozta meg, aki a Családi Lap irodalmi szerkesztője volt akkor. 10 db írásomat vittem oda, és megjelentetett belőle 2 novellát és 4 verset a lapban és a Családok könyve kalendáriumban.
Írásaimat 1996-ban a Hunniában Zelenák Erzsébet így jellemezte:
…a népmese világát idézik, egyszerű a vonalvezetésük, és ez nem is olyan könnyű…”
Tiszaörsi Nagy Zoltán
Metálszürke szita (3. kötet, szerői kiadás, 2016)
„Tiszaörsi Nagy Zoltán költő és író Érden lakik, de a mi falunkban Tiszaörsön született. A MORZSÁK című gyűjteményében 2011-ben már bemutattam őt. Mi büszkék vagyunk rá. Az érdeklődők Tiszaörs honlapján: www.tiszaors.hu oldalon MORZSAK Tiszaörsi Nagy Zoltán megtalálható.
Vallomása szerint az ő hangszere édes anyanyelvünk, melyre bizonyíték a sok-sok szójáték is, melynek a TUDSZ-E SZÓT SZÓRA MONDANI címet adta, már bűvös 4444 db-nál tart. Szeretnénk már ezeket is egy, vagy több egész kötetben látni.”
Hajnal Imre
Julcsim-pulcsim (4. kötet, szerői kiadás, 2016)
„Bár, megfigyeltem, hogy nagyon hálás feladat (és egyeseknek jövedelmező is) a gyermekeknek való, és ifjak számára készült irodalmi alkotás. Ennek ellenére én jobban szeretem írásaimban a megtörtént események felhasználását az idősebb olvasók szórakoztatására és elgondolkodtatására. Az élet ugyanis nem a gyermekmesék szintjén zajlik, és Eötvös József szavaival szólva: „Kit nem hevít korának érzeménye, szakítsa ketté lantja húrjait!” Ámde néha a csapongó ihlet utat talál a legifjabbak szívéhez is.
Már több évtizeddel ezelőtt is próbálkoztam, és a Családi Lap 1987-től kezdve felhasznált belőle egynéhányat. Egy az Érdi Újságnak is megtetszett 1991-ben, de a „gőgösgúnár” szemléletű kiadók elutasították. (Hál’istennek mondta az egyik barátom, – mert legalább az írásaiddal nem emelted az ő színvonalukat!)”
Tiszaörsi Nagy Zoltán
Csöpke és pajti (5. kötet, szerői kiadás, 2016)
„Az első Ősláng körforgás című önálló verses kötetem egyik fejezetében megjelent, kb. 15 db, de úgy érzem itt a többivel együtt teljesedik ki önálló kötetté, főleg az (általam nagyon szép és okosnak vélt) Unokáim „csínytevéseivel” kiegészített történetekkel együtt.”
Tiszaörsi Nagy Zoltán
És a nyil megfordul – A kettétört vezérhajó (6. kötet, szerői kiadás, 2016)
„
És a nyil megfordul – A barlang (7. kötet, szerői kiadás, 2016)
És a nyil megfordul – Pofon és dicséret (8. kötet, szerői kiadás, 2016)
Juhász Benedek „maszek” kutató kálváriája (9. kötet, szerői kiadás, 2016)
„Mint mindig, most is sok mindent szeretnék elmondani neked, de most egy igaz történetet szeretnék megbeszélni veled, de azt itt nem lehet, mert kéziratot, fényképeket és újságcikkeket is szeretnék mutatni hozzá, ezért gyere haza velem.
A Juhász Benedek által leírt szöveget olvashatóra átírtam, illetve a hibákat javítottam. Azonban ennek az eredetijét, meg a jegyzőkönyveket, és az újságcikkeket is fénymásolva mutatom be, hogy nyomdai hiba nélkül olvashassuk.“
Tiszaörsi Nagy Zoltán