„Világéletemben azt szerettem, ha minden percet aktív cselekvéssel tölthetek, segítségére lehetek másoknak. Ezért lettem orvos. A bőrgyógyászatot azért választottam, mert a bőrbetegségek többsége „nem halálos”, ugyanis medica koromban úgy tapasztaltam, hogy a haldokló betegek mellett egy kicsit
magam is velük halok. Az orvosi munka mellett – a teremtő jóvoltából – a korlátozások alól felszabadulván, alkotó tevékenységbe kezdtem. Ez boldogsággal tölt el, még akkor is, ha fájdalom vagy gyűlölet, sikertelenség vagy öröm (de legfőképp a szeretet) inspirálja az alkotó munkát.
A belénk fojtott érzelmek ártalmasak, ezért fontosnak tartom, hogy kinyilvánítsuk őket, ezáltal csökkentve a bennünk tomboló feszültséget. Másfél éve gyúrom az agyagot, fél éve grafikákat készítek.
A versírás nagyobb belső viharok esetén ismétlődik életemben.
Számomra fontos: szeressenek vagy gyűlöljenek. A közömbösség megöl!” – írja magáról.
Ő, alapította (1995) a Poly-Art Alapítványt az Érdi Művészetért.
Díjai:
Csuka Zoltán-Díj (Posztomusz, 2003)
Művei:
Ha fogod a kezem… (Poly-Art Kiadó, 1996)
„Mire való a vers? – Betölti lelkünket érzelmekkel, vágyakkal, hogy ne legyen üres, hogy ne ásítsanak félelmetes szakadékok bennünk, hogy a semmi ne tátsa ránk a száját, és ne nyeljen el még életünkben.
Az érzelmek gazdagsága az igazi gazdagság, mert az teljesen a miénk, s boldogabbak, jobbak is leszünk általa!”
Csukás István
SZEMELVÉNY
Válogatás a Ha fogod a kezem… c. kötetből
Ha fogod a kezem…
Ha fogod a kezem,
a sötétet is kedvelem,
nem rettent az árnyék,
felhők, viharos ég.
Ha fogod a kezem,
csapong szellemem,
teremtő képzeletem,
átmelegszik a szívem.
Élővé válik az anyag,
kezem tollat ragad,
születik sok új mű –
hát nem gyönyörű?
Ha fogod a kezem,
erőd megosztod velem.
Béke, nyugalom –
vér, verejték
mind az enyém, mind a Tiéd.
Szeretetről
A szeretet nem kér,
ha kap, szárnyakat ad.
A szeretete bizalom,
mely átsegít gátakon.
A szeretet hit, feltétel nélkül,
ahogy gyermek hisz anyjában,
gyanakvás nélkül.
A szeretet megbocsájt,
a szeretet eltűr,
tudja, ereje határtalan
s győz végül.
Vallomás
Az óceán mélysége nem nagyobb,
Hol számtalan hullám kódorog
Az ég kékje nem kékebb,
Hol bárányfelhők élednek
A rét szőnyege nem zöldebb,
Hol ezernyi hangyácska gyűjtöget
A pokol feneke nincs lejjebb,
Hol ördögök dobokat püfölnek
A tűz melege nem forróbb,
Mint ajkad mikor megcsókol
Isten jobban nem szeret,
Mint én szeretlek tégedet.
Gyávaság…
Ne félj kicsim,
vállald Magad,
mert a környezet elragad!
– Befolyásos emberek –
(igen erős jellemek)
behálózzák lelkedet.
Belül jó vagy,
jó vagy, nagyon.
A külső burok felesleges,
mást mutat a rideg szerep…
Mit szeretnél
mit én tegyek, hogy érezd
mily nagyon szeretlek!?
Fogadd ezt el, kérlek nagyon,
nincs ennél nagyobb vagyon!
Eddig mindenért fizettél,
szeretetért, kedvességért.
Most amikor ingyen kapod,
mondd, miért nem vállalod?
Feketén, fehéren…
feketén, fehéren
megmondom, megkérdem:
miért, ha mégsem?
Feketén, fehéren
mondd el, mert kérdem!
mikor, …mert végem…
Miért hazudtál…
Rohamokban
dühöngök.
Tehetetlenség
gyötör.
Mondanám,
de nem lehet,
megbántanám
lelkedet.
Miért hazudtál
szerelmet?
Dilemma…
Kell, hogy szeressenek.
Kell, hogy szerethessek.
Ha vagy, miért nem vagy?
Ha nem vagy miért vagy?
Ha szeretsz, miért nem szeretsz?
Ha nem szeretsz, miért szeretsz?
Ha hallod, hogy hívlak,
hívjál, hogy halljam