Érden az első egyesületként, 1872-ben alakult meg az Érdi Olvasóegylet.
Az egylet célját az alapszabály a következőképpen határozta meg: …a hazai irodalomnak saját körébeni ismertetése és terjesztése, továbbá társalgás és eszmecsere általi kölcsönös működés…
Az olvasóegylet elnöke Kereskényi Gyula érdi plébános volt.
Fejér megye alispánja Báró Miske Imre a kor szokásainak megfelelően cirádás kérvényt írt a nagyméltóságú Tóth Vilmos magyar királyi belügyminiszternek, hogy engedélyezzék az olvasókör működését és alapszabályait.
„Nagyméltóságu Minister Úr!
Kereskényi Gyula érdi plebánosnak – szint az Érden alakulóban levő „olvasó egylet” elnökének
– kérvényét, melyben az egylet alapszabályainak megerősítéséért és a törvényes bemutatási szándékkal leendő kegyes aláírásáért esedezik, oly alázatos jelentés kifejezetében van frkenosóm mely kif szeretettel felterjeszteni; miszerint az érintett olvasó egylet lekészülése ellen é hatóság részéről érkezedetével nem forog fen.
Mély tisztelettel maradván
Székesfehérvárott februar 25-én, 1872. Báro Miske Imre Fejérmegye Alispánja”
Az érdi olvasó-egylet alapszabályai
Az egylet célja és eszközei
1 §
Az érdi olvasó egylet célja a hazai irodalomnak saját körébeni ismertetése és terjesztése, továbbá
társalgás és eszmecsere általi kölcsönös működés.
2§
E végett:
a) a Közérdekű folyóiratok, ’s az Időszakonként megjelenő szépirodalmi művekből
könyvtár fog alapítatni.
b) Jelesebb szép szak és élclapok előfizetés útján szereztetnek meg, s az egylet helyiségében
olvasmányok kitétetnek.
3 §
Az egylet költéseinek fedezésére minden tag bizonyos évi díjt fizet /egyelőre 4 Ft állapíttatott
meg egy évre/.
Az egylet alakulása ’s megújulása
4 §
Egylet tagja mindenki lehet, ki olyan állasa, jó hírneve alapján ily nemesebb irányú társulás
beléphetést méltányosan igényelhet.
5 §
Az egylet minden év elején újra alakul ’s megválasztja a tisztviselőit.
6 §
Időközben új tagok csak az Elnök s két választmány tag belegyezésével vehetnének fel.
7 §
A magas helybenhagyás megérkezéséig magukat bejegyzett tagok alapító tagoknak fogják
tekinteni.
Az egylet tisztviselőiről
Az egylet ügyeinek vezetésére egy elnök, pénztárnok, könyvtárnok, jegyző és 5 választmányi
tagból álló testület fog választani, kik felett és mellett a közgyűlés álland.
9 §
Az elnök hívja össze a kör és bizottmányi gyűléseket vezeti a tanácskozásokat és döntő szavazattal
bír. Gondoskodik a gyűlés határozatának a végrehajtásáról és a fűtés kiadásokat 5
fő erejéig indítványozza.
10 §
A választmány félévenként a pénztárnok számadatát megvizsgálja és ’s azokat az elnöknek
útján a közgyűlésnek felterjeszt – megköti a lakbérlővel a szerződést és ha az egylet vagyona,
vagy bárminemű tulajdona egyéb tagokkal megkéső fizetnek, a kártérítést összeg
meghatározza.
11 §
A választmány ezen teendőinek végzésére, az elnök által bármikor össze hívathatik.
12 §
A pénztárnok szedi be a tagoktól az évi díjt év megjelenéskor előre ö fizet elő a lapok és folyóiratokra,
ő hozatja meg a könyveket és kártéríti meg azon tárgyakat, melyeket a Közgyűlés
elképíteni rendel.
13 §
A pénztárnok 3 héttel negyed év kezdete után azon tagok, akik negyedévi díjt sem fizette,
az elnöknek bejelenti ki is a késedelmezőket a fizetésre határozottan felszólítja, s nem fizetés
esetén szöveges után kirekeszti.
14 §
A jegyző vezeti a kör és választmányi gyűlés jegyzőkönyveit, mit az Elnök ’s két választmányi
tag ír alá.
15 §
A Könyvtárnok köteles a könyvtárt jó rendben tartani, a tagoknak kiadott könyvekről jegyzéket
vezetni.
A közgyűlésről
A Közgyűlés áll az egyleti tagok öfszepéből hatásköréhez tartozó tagok tar: az
a) választmány megváltoztatása
b) a pénztárnak számadásainak fölülvizsgálata.
c) rendkívüli kiadások meghatározása,
d) évi díj fölemelése és kevesítése
e) az évi díjból maradott összeg hová fordítása
f) a megfelelő lapok meghatározása
g) a választmány által kötött szerződések felbontására és módosítására.
h) Az egylet fáklyás meg nem tartó vagy illetlen viseletü tagok kizárása.
17 §
A közgyűlés a tárgy megvitatása után a szavazatok is viszonylagos többsége által határoz.
Határozatképes a tagok kétharmada.
18 §
A Közgyűlés határozatai az egylet minden tagjára kötelezők.
19 §
A Közgyűlés minden félévben kellő kihirdetés mellett összehívható. De az elnök szükség
követelte esetekben bármikor összehívhatja.
Az egyleti tagok jogai és követelésségei
Az egyleti tagok fölött egyik se bír a másik fölött előjoggal. Minden tag igényelheti, hogy neki
könyvet és folyóiratot a Könyvtárnok által elismervény mellett kiadjanak.
21 §
Minden tagnak jogában áll egy ’s több idegent vendégként bevezetni.
22 §
Minden tag megválasztható egyleti tisztviselőnek.
23 §
A közgyűlésen minden tag szavazattal ’s indítványozási joggal bír. Minden tagtól elváratott,
hogy magát az egylet helyiségében művelt egyénhez illően viselje.
24 §
Zene vagy társulati előadásnak az egylet helyiségében csak 7 óra után engedhető meg.
Képviseleti határozatok
25 §
Az egylet hivatalos és magán személyek irányában az elnök képviseli.
26 §
A hátralevő éves díjjak és kártérítési összegek bössz után leendő befizetése a pénztárnokra
a bízatnak.
27 §
Az egyletet kötelező jogérvényes határozatok, ezzel a közgyűlés által határozhatnak.
Az egylet tartalma
28 §
Az egylet állandó felosztásáról csak a közgyűlés határozhat. De mivel az egylet fő törekvése
és célja minél tovább fennmaradni, azon nem remélhető esetekben, ha többen az egyletet
megszüntetni óhajtanák, ha ezen esetben a tagok egy negyed része az egyletet fenntartani
kívánná ezen negyedrészt az egyletet megszüntetni kívánó ¾ nem korlátozhatja, miért is az
egyletnek minden vagyona és tulajdona, a megmaradandó egynegyed részé leend.
29 §
Az egylet felosztása esetében, ennek vagyona a közgyűlés határozata folytán, jótékony célra
lehet fordítani.
30 §
Egyes tagok a fölvétel által az egylet tagjai, míg kilépési szándékukat az elnöknél nem jelentik.
Ki bejelentés után nevüket a pénztárnok által a jegyzékből ki törülheti.
31 §
E alapszabályok egyedül az illető politikai hatóságok tudta s beleegyeltével változtathatók.
Kelt Érden. Febr. 16-án 1872
Borsody Ignác Jegyző, Kereskényi Gyula Az olvasó egylet Elnöke
Látta a magyar királyi belügyminiszter. – Budavára, 1872 évi május hó 6-án.
A miniszterhelyettes Zeyk Károly Államtitkár
Belügyminisztériumi engedély megszerzése után, az olvasó egylet megkezdte működését.
Az egylet 1877-ig működött.
(Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára; Kiss Attila Csaba: Az érdi olvasókörök története (1872-1945) – Érd, 2016)