Levéltári kutatások alapján:
Az Érdi Polgári Olvasókör 1904-ben kezdte meg működését. Az olvasókör alapszabálya 1904. március 1-jén keltezett Fischer Gyula elnök aláírásával. A magyar királyi belügyminiszter 1904. június 19-én miniszteri tanácsosa által láttamozta. Az alapszabályt Fejérvármegye alispánja 1904. június 29-én „A levéltárban leendő elhelyezés végett kiadta”.
Az érdi polgári olvasókör alapszabályai
I.
1) A kör címe „Érdi polgáriolvasókör” székhelye: Érd nagyközség; pecsétje: a czimfelirat, nyelve a magyar.
II.
2) A kör célja: a közművelődés előmozdítása és a társadalmi szellem fejlesztése, önképzés.
E célok elérése végett szépirodalmi, gazdászati és napi lapokat, időnként felolvasásokat rendez. A tagok szórakoztatásának elősegítése és a társas összejövetelek czéljára helységet tart fenn hol társas játékok létrejövetelét (a hazárd játékok kivételével) eszközli és társadalmi közszellemet fejleszteni segít.
III.
3) A körnek tagja lehet minden fedhetetlen jellemű magyar állampolgár.
4) A kör tagjai: rendes tiszteletbeli és vidéki tagokra.
5) A tiszteletbeli tagok a közgyűlés által élethossziglan választhatnak, tagsági díjat nem fizetnek, de ugyanazon jogokkal bírnak mint a rendes tagok.
6) Rendes tag lehet az, kit két tag ajánlva a választmány a rendes tagok sorába felvesz.
7) Vidéki tag lehet, aki nem Érd községben, hanem valamely pusztán vagy más községben lakik, s vidéki tagnak felvétetik oly módon, mint a rendestag.
8) A rendes és vidéki tagok felvétele a választmányi ülésen titkos szavazás útján szavazati többséggel történik.
9) A tagok kötelezettsége a felvételt követő hó 1 től fogva számoltatik start
a) A tiszteletbeli tagoknál élethossziglan
b) Rendes és vidéki tagoknál három egymást követő éven át s időközben csak akkor szűnik meg ha a tag:
a) Elhalálozik
b) A községből végleg eltávozik
c) Választmányi illetve közgyűlési határozattal a tagok sorából kizáratik.
Ha a rendes és vidéki tag a községből való eltávozásával kilépést a választmányi tag írásban vagy szóval be nem jelenti, a tagság továbbra is fenn áll.
10) Valamely tag kizárása felett 10 tag indítványára a választmány titkos szavazás útján dönt a kizárási határozat 30 nap alatt a közgyűléshez fellebbezhető. Ily esetekben az elnök 30 nap alatt rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik.
11) Minden tagnak jogában áll a kör helyiségeit a ház szabályok értelmében használni, oda vidéki vendégeit bevezetni, a közgyűlésen megjelenni, tanácskozni, szavazati jogukat gyakorolni, a kör által rendezett felolvasásokon s egyéb mulatságokon az esetleges dijak fizetése mellett részt venni s oda vendégeit meghívni.
12) Minden tag köteles a kör alap- és házszabályait megtartani, az előírt illetéket a kor pénztárosának pontosan befizetni. A kötelezett díjak nem fizetése esetén, azok per útján is behajtatók. A tagsági díjak a következők:
a tiszteletbeli tagok minden díj fizetése alól felmentvék
Rendes tagok kötelesek a felvételkor beíratási díj fejében 1 Koronát egyszer s mindenkorra tagsági díj fejében évi 2 koronát félévi részletekben előre befizetni.
A vidéki tagok szintén a rendes tagok részére megállapított díjat fizetik.
III.
13) A kör ügyeit a közgyűlés, a választmány és a tisztviselők intézik.
14) A közgyűlés rendszerint évenkint egyszer január hóban tarttatik. Rendkívüli közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vagy a választmány bármikor hívhat egybe. 10 tagnak írásban bejelentett kívánságára pedig a közgyűlés legfeljebb 30 nap alatt egybehívandó.
15) A közgyűlés határnapját az elnök állapítja meg s arról a tagok 8 nappal megelőzőleg a tárgysorozatot magában foglaló írásbeli meghívás értesítendők.
16) A közgyűlésre érvényes határozatot hozatalra a tagok 1/3-ának a jelenléte szükséges. Ha az első ízben összehívott közgyűlésre a kívánt 1/3 meg nem jelennék, legalább 8 napra újabb közgyűlés tűztetik ki, melyben a megjelent tagok határoznak.
17) A közgyűlés az alelnök vagy ennek az akadályoztatása esetén az elnök alelnök elnöklete alatta a köz összes ügyeiben a legfőbb határozati jogot gyakorolja, különösen:
a) Választja az egylet tisztviselőit s a választmányi tagokat.
b) megállapítja az évi költségvetést
c) Megvizsgálja az évi számadást s annak alapján a felmentést megadja.
d) A választmány határozatai ellen beadott fellebbezéseket elintézi, nevezetesen végérvényesen határoz a tagok kizárása felett.
e) Tárgyalja a beadott indítványokat a választmány által tett előterjesztéseket.
f) Az alapszabályok módosítása felett határoz.
18) A közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő melyet az elnökön és a jegyzőn kívül az elnök által felkért 2 tag hitelesít.
19) A választmánya tisztviselőkből és a közgyűlés által évenként választott 10 tagból áll.
20) A választmány
a) A kör tagjainak felvétele és kizárása felett határoz
b) Megállapítja a házszabályokat
c) Meghatározza a megrendelendő hírlapokat
d) A költségvetési előirányzatot a közgyűlés elé terjeszti.
e) A pénztári felügyelet gyakorolja s a költségvetés keretén belül utalványoz.
f) Határoz a köz által rendezendő felolvasások és tánczvigalmak tartása felett.
g) Megállapítja a rendes évi közgyűlés tárgysorozatát esetleg rendkívüli közgyűlést hívhat egybe.
h) Az évközben üresedésbe jött tisztviselői állásokra helyettest szervez.
21) A választmány ülésein a kör elnöke és akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. Érvényes határozathozatalra a tisztviselőket is beleértve a tagok felének a jelenlétes szükséges.
22) A kör tisztviselői: elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok és a könyvtárnok kiket a közgyűlés titkos szavazás útján egy évre választ.
23) …
24) Az elnök vezeti a kör ügyeit, a kör másokkal és hatóságokkal szemben képviseli; összehívja a választmányi és közgyűléseket, azokon elnököl, a határozatokkal kimondja s azok végrehajtását eszközli 10 Koronáig utalványoz felül az egylet jogaira.
Alelnök, elnök akadályoztatása esetén jogait gyakorolja és a házügyi teendőket végzi u. i. a kör helyiségeiben a rendfenntartásról intézkedik, kivételes esetekben a kör helyiséget egyéb czélokra átengedi, felügyel a kör vagyonára, panaszokat és indítványokat a választmány elé erjeszti és véleményezi.
25) A jegyző vezeti a gyűlések jegyzőkönyveit kezeli az irattárt s végzi az írásbeli teendőket, az alelnök akadályoztatása esetén helyettesíti őt.
26) A pénztárnok a beíratási és a tagsági díjakat nyugta ellenében beszedi, a kör pénzeit kezelni tartozik arról rendes számadást vezetni, fizetéseket az elnök utalványa folytán teljesik.
IV.
27) A kör megszűnik, ha tagjainak száma annyira leapad, hogy a kör fenntartása lehetetlenné válik, vagy ha a felosztást a 30 28 értelmében összehívott közgyűlés kimondja.
28) Ha bármi okból a kör feloszlatandó lenne az e végett összehívott közgyűlés határozat képességéhhez a tagok három negyed részének jelenléte szükséges, miért is erre a tagok a meghívóban különösen figyelmeztetendők. Ha az újabban összehívott gyűlésben sem jelenik meg a tagok háromnegyed része, a feloszlás fölött a jelenlévők többsége határoz.
29) A feloszlás esetén a kör vagyona Érd község szegény pénztára javára marad.
30)
Az 1875. évi 1508/elm. sz. belügyminiszteri körrendelet IX. pontja e képen szól:
„Az esetben ha az olvasókör az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja a kir. kormány által, amennyiben további működésének folytatása által az állam vagy a köz vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik, s a felfüggesztés után elszenvedő??? szabályos vizsgálat eredményéhez képest fel is oszolhatik vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartása különbeni feloszlatás terhe alatt ködelezkedik???
31) Az olvasókör hírlapjai csak magyarok lehetnek, nem különben a könyvtár is magyar nyelven írt művekből állhat.
Kelt: Érd-en 1904. évi Márczius hó 1-én.
Aláírások után
V. Pótczikkely.
32) A könyvtárnok a könyvtár műveiről rendes naplót vezet, a könyvtárra felügyel, a téli hónapokban (deczember, január, február) hetenkint egyszer a tagoknak díjtalanul a kért műveket kiszolgálja miről jegyzéket vezet. Egy művet négy hétnél tovább senki sem tarthat magánál. A könyv olasnyitoés a téli hónapokban vasárnap és csütörtökön tartandó, a többi hónapokban csak vasárnap. A könyvtárnok a jegyző akadályoztatása esetén helyettesíteni tartozik.
33) Az alapszabályok esetleges módosítását, a kör feloszlatását és vagyonával hovafordítását kimondó közgyűlési határozat, foganosítás előtt jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterimhoz felterjesztendők.
Az Érdi Polgári Olvasókört a belügyminiszter az 556.717/1949. IV. 3. rendeletével feloszlatta. Erről a Pest-Pilis-Kiskun vármegye alispánja értesítette a Főlevéltárnok Urat 1949. szeptember 10-én.
Forrás: Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levélktára;
Kiss Attila Csaba: Az érdi olvasókörök története (1872-1945) – Érd, 2016