„A vízöntő csillagkép jegyében születtem, annak minden érzékenységével és sebezhetőségével együtt.Iskoláimat Révfülöpön és Tapolcán, az orvosi egyetemet Budapesten végeztem.
Nőgyógyász és onkológus szakorvos vagyok. Mintegy húsz éve Érden – a jelenleg Dr. Romics László Egészségügyi Intézményben dolgozom.
Irodalommal – verses és prózai írásokkal – 30 évvel ezelőtt kezdtem komolyabban foglalkozni. Egy pályázatra beküldött elbeszélésem – amely később könyv formájában is megjelent – „A tündéri utazás”, díjat nyert. A rendszeres írás már régen is közel állt hozzám, hiszen az egészségneveléssel kapcsolatosan több munkám korábban már megjelent. Legutóbb a „Pozitív egészségnevelés” című 2010-ben napvilágot látott könyvem (talán Eckhardt Sándor professzor ajánlásának köszönhetően) – szerénytelenség nélkül állíthatom – meglehetősen sikeres volt.
A szépírással foglalkozni azonban egészen más dolog. Bízvást mondhatom, hogy a szépirodalommal való alkotói tevékenységem nem egyfajta „menekülés” az egyébként embert próbáló onkológiai, tehát daganatos emberekkel való foglalkozástól. Mindazonáltal felszabadít, regenerál, és szinte újjá teremt. Ezt az újjászületést igényli is az én – mint említettem – túlérzékeny természetem, amelytől sokszor nemcsak én, de környezetem is szenved. Efféle „vadhajtásaimat”, túlérzékenységemet évtizedek óta próbálom pl. a Hatha-jóga segítségével nyesegetni, több-kevesebb sikerrel. Viszont úgy vélem, hogy feltétlen szükséges az érzékeny természet az íráshoz, főként a lírai természetű alkotásokhoz! Ezt a véleményemet írótársaim is megerősíthetik.” – írja magáról.
Díjai: Érdi IRKA Irodalmi Díj (2017)
Művei:
Tündéri utazás (Poly-Art Kiadó, 1997)
„Karácsony István – ismerve eddigi életrajzát és életvitelét – igen fegyelmezett, szinte a maximalizmusra törekvő ember, akiről nehezen tételezhető fel, hogy rímekbe szedett versei, gondolkodásra késztető prózai életképei csupán habpamacsonként szolgáljanak egy mázatlan élet kerekded tortáján. Inkább töltelékként – vélem én –, amelynek a teljességre való törekvés jegyében, a belső látásnak köszönhetően az Örök Nő, a Férfi és a Nő hétköznapi és érzelemteljes kapcsolata, az esendő férfi színes álmainak beteljesületlensége a matériája.
Megkérem az Olvasót: kritikus szemmel olvassa és tanulmányozza e vékonyka kötetet, majd önmaga törjön pálcát a megválaszolatlan „örömíró” kifejezés megalapozottsága vagy megkérdőjelezettsége felett. Az ítélkezés előtt csupán annyit, hogy csak sok keservvel író Karácsony Istvánt ismerek, aki örömet kíván szerezni embertársainak.”
Jehoda János
Gyümölcskosár (T-MART PRESS Kft., 1999)
„E verses, novellás kötet az 1997-ben „Tündéri utazás” címmel megjelent kötetem folytatása. Témái lazán könnyedek. A versek és elbeszélések az élet szebbik oldalát mutatják, még akkor is, ha egy-egy komoly elgondolkoztató gondolat rejlik is a sorok között. Tehát rehabilitálódjunk együtt.
Akik pedig még nem voltunk súlyos betegek, nekünk is szükséges, hogy lelkünket megnyugtassa és átsugározza a könnyedség és derű.”
Karácsony István
A víg apát (Magánkiadás, 2001)
„Immáron harmadik önálló kötetem vidám hangulatával szeretnék néhány perc felhőtlen kikapcsolódást nyújtani kedves Olvasóimnak. Úgy vélem, hogy manapság még jobban rá vagyunk szorulva a megérdemelt relaxálásra! Ehhez szeretnék hozzájárulni Mallorka, Santos és Bonel történeteivel!”
Karácsony István
Amerikai mórzsák és más (s)írások (Magánkiadás, 2003)
„Miért ír? Azért, mert örömet akar szerezni. mert a negyvenéves orvosi gyakorlatba, a vészesen prózai leletek mellé, a pozitív rákszűrési eredményhez nagyon kell a biztatás, a humor, a mosoly. Mert nagyon adni akar, mert szeretni akar. És hogyan tehetné a legszebben, mint saját gondolataival, saját írásaival. Az írások kedves, szeretetteljes írások, lélekből fakadóak és lélekhez szólóak. örökérvényű, emberi dolgokról szólnak, elnéző humorral, többnyire első szám első személyben. Mert a szerző mindig is éreztetni akarja, hogy ő ezeknek az írásoknak alanya, részvevője, néha főszereplője. Magát adja, végtelen alázattal és szeretettel.”
Bartos Csilla
Szivárványhártya (Magánkiadás, 2005)
„Karácsony István a hitelességen túl, különös, a szokványtól eltérő témákat is feldolgoz. Ilyenek például a Szponzor vagy szokatlan témájával a Randevúk, amely azután nem várt fordulattal végződik. Elolvasás után még sokáig tűnődhet az ember, mert érzelmeket kavar fel, elmulasztott cselekedeteinket is számon kérhetőnek érezzük, a fiatalság lüktető életritmusa mellett ott tudjuk a könyörtelen elmúlás tényét, még akkor is, ha az író ezt ki sem mondta, le sem írta.”
Bíró András
Sörhajó (Pytheas Kiadó, 2010)
„Természetesen a régi időkre visszaemlékezve ezek a történetek kiszíneződtek, és széppé, mondhatni szebbé váltak, hajdan volt ifjúságunk derűjébe ágyazottan. Ugyanakkor arra törekedtem, hogy a régmúlt időkből felidézett egyetemi sztorik ne csak a sörhajóhoz közelállókat szórakoztassák, de érdekes és kellemes olvasmány legyen a szélesebb közönség számára is. A kötetben még szereplő néhány humoros írás és egy-két komolyabb vers talán komplettebbé tette az anyagot.”
Karácsony István
Mosoly Szálló (Salons Könyvkiadó, 2011)
„Fenyvesi Feri barátunk – mint olvasni fogják – továbbra sem fér a bőrébe. Mégis e kedves kissé bohém alaknak – a humoros történetek főszereplőjének – talán szívesen megbocsátanak, netán szívükbe is zárják… Esetleg azért, mert a Fenyvesit mutogató figurában felsejlik maga az író. Aki olykor gyermekded humorával, de mégis szerethetően úgy próbálja lefesteni magát, mintha a Mosoly Szálló tulajdonosa lenne, pedig ő is csak a szálloda egyik lakója.”
Karácsony István
Cecil (Salons Könyvkiadó, 2012)
„Kincs nincs! Vagy tán mégis?!… Fenyvesi barátunk ezúttal legújabb szerelme segítségével próbálja megfejteni, Kustán Basa által elrejtett – nem létező – kincs titkát. A Hold, öreg Földbolygónk sápadt képű, vándorló társa, hogyan segíti vagy éppen akadályozza a főszereplők serénykedését. Fenyvesi Feriék tevékenységét siker vagy csak talmi dicsőség koronázza???”
Karácsony István
Kókuszverseny (Salons Könyvkiadó, 2013)
„Az autóversenyek szédítően száguldó világának kellemesen színesre szelídített változata a „mi kis Kókuszversenyünk”. A kisregényben azért némi izgulni és szurkolni való is akad. A sportot kedvelők a történet vége felé, egy nem mindennapi, ugyanakkor sok, mindent eldöntő kellemes versennyel is megismerkedhetnek.”
Karácsony István
Szeparémtól délre (Magánkiadás, 2014)
„Miért kacsint adott esetben kétszer is Eszterházy Károly püspök szobra? A megfejtést ebben a kis kötetben találjuk, és arra is választ kapunk, hogy egy vérbeli idős szerzetes jeles napokon mulathat-e szívből igazán?”
Karácsony István
Mosolyszünet (Magánkiadás, 2014)
„Mint annyiszor, most is az életből merítem a kisregény és az elbeszélések témáit. Természetesen átszőve a meglehetősen dús fantáziám megannyi elemével. Két írásom kissé édes-bús szomorkás történet, amelyek hangvétele közelebb áll a kötet címéhez „Mosolyszünet”. Ezek azért úgy vélem kis tanulságokat hordozhatnak mindannyiunk számára. Az a néhány vers, amelyek még szerepelnek e kötetben kellemes kiegészítők lehetnek.”
Karácsony István
Miss Horoszkóp (Magánkiadás, 2016)
„Kedves betegeimet és tágabb értelemben Pácienseimet, valamint minden, könyvem iránt érdeklődőt kérek arra, hogy akár valamilyen szép mediterrán környezet lengedező pálmafái alatt, képzeletben foglaljon helyet. A nyugágyon kilazítva magukat, egy hűsítő koktél társaságában, vegyék kezükbe könyvemet és kapcsolódjanak ki rövid időre zaklatott világunk hétköznapi zajongásaiból. fenyvesi Feri és társai újabb története remélhetőleg ehhez jó segítséget nyújt.”
Karácsony István
Illatvarázs (Magánkiadás, 2017)
„A fenyvesi-féle történetek tehát folytatódnak, s szívből örültem annak, hogy az eddig ismert sztorikat, valami újszerű változattal tudtam felfrissíteni. Ezen kötetemben kicsit mélyebbre is „áshatunk” e kedves bohém, néha kicsit „túlpörgő”, sokszor csetlő-botló, azért – minden gyarlóságaival együtt is – szeretni való figura világába! És, hát az ILLATVARÁZS.”
Karácsony István
Lépcsők (Magánkiadás, 2018)
„A novella több szálon fut, de az író, mint orvos, nem csak a test, hanem a lélek mélységeibe is belelát. Miért is választotta az író ezt a címet? Lépcsők? Beszélgetéseink során bevallotta, hogy ez a szó, az emberi életet szimbólumát jelenti számára. Az élet olyan, mint a lépcsők, amelyek felfelé és lefelé is visznek. A szűk idő- és térben előadott történet egy keretbe foglalt szimbolikus teológiai mondanivalót tartalmaz. A teremtés történet édeni szépségétől, az emberi egymásra találás és szerelem után, a bűnbeesés és annak tragikus következményei, mintha Ádám és Éva történetét jelenítené meg. A fordulatokkal teli, bukdácsoló élet csattanószerűen záró befejezése, a feltámadás és a mennybe való belátás, már a megváltás következménye. Az egyház jelenléte is végig kíséri a két ember életét, az öreg atya személyében. Finom látásmóddal ábrázolt jellemrajzok teszik érdekessé ezt a kisregényt.”
Kimmel István
Aranylemez (Magánkiadás, 2018)
„A szerzőnek ez a 15. szépirodalmi könyvecskéje, amelyek egy kivétellel /Lépcsők/ rövid, prózai írásokat és verseket kínálnak – kimondottan szórakoztatási céllal. Teheti – tehette ezt, mert intellektusa, kiváló humorérzéke, valamint orvosi hivatásából fakadó tudása és olvasottsága révén bátran fordulhatott nemcsak a tudományos irodalom felé. Ha írásainak tartalmi „pilléreit” keresem – a sztori érzékenységen kívül – azt hiszem megtaláltam! Az egyik a női nem iránti olthatatlan rokonszenv, a másik a humor. Az előbbi – érthető férfi ösztön. Az utóbbit csak sejtem: hivatásánál fogva számtalan szomorú, kilátástalan, tragikus esettel szembesül – a humor az egyetlen menekülési esély „ellenméreg” a vidámság, az élet derűs oldala felé.”
Somfai István
Szép az élet! (Magánkiadás, 2019)
„Tanúja vagyok, hogy múzsája nem hagyja cserben, rendszeresen segíti versek írásában és érdekes történetek megalkotásában. Ebben a 16. kisregényében hét történet és hét vers váltja egymást. Megjegyzem a hetes mesebeli szám, az ősi hagyományaink kincseiben. A szerkesztésnél figyelt arra, hogy a novellák és a versek témája illeszkedjen egymáshoz.
A novellák témái általában megtörtént események, vele és barátaival minden emberi életkori szakaszból, de van írói fantáziájából is története, mint ennek a kiskönyvnek címadója. Igyekszik úgy felépíteni és megfogalmazni novelláit, hogy azok felkeltsék az olvasó érdeklődését és kíváncsi legyen a befejező „csattanóra”.
Verseiről csak annyit, hogy az élet minden területét felölelik, témáinak sokszínűsége és mondanivalója gondolatokat ébreszthet olvasóiban.”
Kimmel István
Tükörsztorik (Magánkiadás, 2021)
„Remélem és őszintén hiszem, hogy az általam írt tükör sztorik görbe tükrében kicsit mindnyájan önmagunkat is láthatjuk. A humorral átszőtt történetek mindennapi realitásunkra épülnek. Mégis az egész kötetnek a súlypontja a munkától az élet megannyi terhétől fáradt ember felüdítése.”
Karácsony István