1908-ban Érd-újfalusi Kaszinó néven alakult kaszinó, amely feltehetően az érdi Úri Kaszinó jogutódja.
Épületük később (ismeretlen időponttól) a mai Viziközmű Társaság irodaépülete volt a Felső utcában. Szép tánctermük – más funkcióval – ma is megvan.
Alapszabályuk 1911-ből van keltezve Szabó Lajos kaszinó elnöke (őrnagy) aláírásával. (Ez évben halt meg Kereskényi Gyula!)
Későbbi elnöke 1932-től a Horthy korszakban Haám Arthur nyug. főintéző lett 1939-ig, amikor politikai okokból lemondott. (Ekkor az országgyűlési választáson megbukott.) Ekkor tisztét nem töltötték be, alelnök maradt Medved János doktor, háznagy lett Zsoldos József polgári iskolai igazgató, titkár Antunovits János doktor, jegyző Gévay Nándor községi s. jegyző lett.
Amikor Kudó József plébános az 1940-es években (?) megvette épületüket lakóháznak, akkor átköltöztek a Sanghajnak nevezett vendéglőbe. Utolsó tisztikarában a világháború végéig az alelnök: dr. Medved János, háznagy Tóth Ferenc, titkár Müller János igazgatótanító, illetve 1932-től Haverla Ferenc, jegyző Ravasz Ferenc volt.
A kaszinó rendezte meg az első asztali tenisz versenyt az iparoskör és a MÉMOSZ csapataival közösen. Dr. Filátz László (későbbi nevén Gesztelyi László) állatorvos volt szakosztályuk vezetője.
Színjátszással is próbálkoztak, műkedvelő körük is volt. Ez számos darabot adott elő március 15-éken, farsangkor, szilveszterestéken. 1931 szilveszterén a Hittantanár című vígjátékot mutatták be. 1932-ben farsang utolsó vasárnapján a Viktória című operettet tűzték repertoárjukra. 1932-ben a Levente című két felvonásos darabot is bemutatták az ünneplő közönségnek. Március 15-ét minden évben ünnepi vacsora keretében ülték meg. Természetesen elmaradhatatlan volt a billiárd, kártya, könyvtáruk, újságolvasójuk használata. Teniszpályájuk is volt. Büféjüket egy házaspár vezette évi 20 pengőért (egy cipő ára volt ez akkoriban).
(Forrás: Kovács Sándor: A kulturális élet múltja Érden…, Magyar Földrajzi Múzeum archívum)
Az Érd-ujfalusi kaszinó alapszabályai.
1.§
A kaszinó neve és székhelye.
A kaszinó „Érd-ujfalusi kaszinó” nevet visel, – székhelye Érd.
2.§
A kaszinó czélja és eszközei.
A kaszinó czélja a közművelődés és magyarositás előmozditása s a társas szellem fejlesztése.
E czélok elérése végett a kaszinó könyvtárt létesít, szépirodalmi és napilapokat járat, időnként felolvasásokat rendez, a tagok szórakoztatására és a társas összejövetelek czéljára helyiséget tart fenn.
A kaszinó sem állami, sem valláspolitikai kérdésekben állást nem foglalhat.
3.§
Kaszinó tagjai.
Kaszinó tagja lehet minden fedhetetlen jellemű, megfelelő műveltségű és társadalmi állású magyar állampolgár, ki a jelen alapszabályok értelmében tagul felvétetett.
A kaszinó tagjai lehetnek. alapitó, rendes, vidéki, tiszteleti, látogató, továbbá ideiglenes tagok.
4.§
Tagok felvétele.
Alapitó, rendes és vidéki tag lehet az, kit egy alapitó vagy rendes tag ajánlatára a választmány titkos szavazással 2/3 szótöbbséggel felvesz.
Vidéki tag nem lehet az, kinek Érden állandó lakása van.
Tiszteleti tag lehet az, kit egyhangú felkiáltással a közgyűlés megválaszt.
Állandó látogató vendég lehet azon nő, ki megfelelő műveltségű, családfő és család nélkül van; ezen nő – tagul – az elnökség által választmányi ülésen kívül felvehető, ha felvételét kérelmezi.
Ideiglenes tag lehet, ki előreláthatólag rövid ideig szándékozik Érden tartózkodni s egyéb megfelelő feltételek mellett, ha tagúl jelentkezik, illetőleg ajánltatik az elnökség által rövid úton felvehető, s választmánynak utólagos tudomására hozatal mellett.
Megfelelő társadalmi állású és műveltségű nők épp oly jogosultsággal bírnak kaszinó tagúl való felvételre, mint azt a jelen alapszabály 4.§ általánosságban meghatározza.
A felvételre jelentkező esetleges elutasítását indokolni nem szabad.
5.§
Felvételi és tagdíjak.
Mindenki, ki rendes vagy vidéki tagúl felvétetik 2 korona felvételi díjat tartozik fizetni. Ideiglenes és látogató tagok felvételi díjat nem fizetnek.
Az 1910-évi augusztus hó 20-án összeült, határozatképes közgyűlés a tagdíjakat 1910-évi október hó elsejétől a következőkben állapította meg.
Alapító tagdíj 200 korona, mely egyszersmindenkorra fizetendő.
Rendes tagdíj évi 24 korona.
Vidéki tagdíj évi 12 korona.
Családfő nélkül levő, egyedülálló nő, mint látogató
tag – díj – évi – 12 korona.
Ideiglenes tagdíj havi 2 korona.
Minden tagdíj havonta előrefizetendő.
A tagdíj a felvétel napjára következő hó elsejétől esedékes, ha a felvétel 7-e után történt.
Ha valaki esedékes tagdíját, írásbeli felszólitás után nyolc napon belül meg nem fizeti, jogában áll a kaszinónak az illetőt sommás per útján azt behajtani.
6.§
A tagság megszűnése.
A tagsági jog a kötelezettség megszűnik:
- Kilépés következtében.
Kilépni csak a felvételtől számított három év után és pedig a három évre esedékes, összes tagdíj befizetése után lehet, a kilépési szándék azonban három hóval a kilépés napja előtt a választmánynak irásban bejelentendő.
- elhalálozás következtében.
- elköltözés következtében.
Elköltözés folyamán kilépő tag, elköltözést irásban bejelenteni köteles, tagdíját még három hónapig folytatólagosan fizetni tartozik; vagy jogában áll rendes tagságát azonnal vidéki tagsággá átváltoztatni.
- Tagok sorából való törlés által.
Ha valamely tag hat hónapon keresztül fizetési kötelezettségének eleget nem tesz, a hátralékos tagdíját kétszeri irásbeli felszólitás után sem fizeti meg.
- Kizárás következtében.
Valamely tag kizárása felett az elnökhöz irásban benyujtott, kellően megindokolt s legalább egy alapitó vagy rendes tag által aláirt inditvány alapján titkos szavazással 2/3 szótöbbséggel a választmány határoz. A választmány ezen határozata ellen jogában áll a kizárt tagnak, harminc napon belül a közgyűléshez fellebbezni.
A fellebbezés felett a közgyűlés ugyancsak titkos szavazással és 2/3 szótöbbséggel dönt.
A választmány, illetve a közgyűlés ezen határozatáról az illető irásban, ajánlott levélben értesítendő.
7.§
Tagok jogai és kötelezettségei.
Minden tagnak jogában áll a kaszinót a házszabályok értelmében használni, oda vidéki vendéget bevezetni, a közgyűlésen megjelenni, de tanácskozási és szavazati joggal csak az alapító és rendes tagok bírnak.
A kaszinó tagnak családjához nem tartozó egyént, mint vendéget egyfolytában 14 napon át joga van bevezetni, azontúl vendége részére – ideiglenes jogot tartozik váltani.
A kaszinó által rendezett felolvasásban és egyéb mulatságokon az esetleges díjak fizetése mellett, minden tag részt vehet, oda vendégeit meghívhatja.
Minden tag köteles a kaszinó alap és házszabályait megtartani, a szabályok értelmében tett gazda intézkedéseket ellenvetés nélkül elfogadni.
Azon kifogás, hogy valaki a kaszinó alap és házszabályait nem ismerte, nem fogadható el mentségül valamely mulasztás megokolására, mert kötelessége és módjában áll minden tagnak a kaszinó szabályait ismerni.
8.§
A kaszinó jövedelme.
- Felvételi és tagdíjak.
- A kaszinó esetleges kamatai.
- Adományok, hagyatékok és ezek kamatai, amennyiben ezek egyéb czélra lekötve nincsenek.
- Különféle bevételek.
9.§
A kaszinó szükségleteinek fedezése és vagyona.
A 8.§-ban felsorolt jövedelmeket a kaszinó a 2.§ szerinti czélokra, valamint a berendezés költségeire és a közgyűlés határozatához képest tartalék tőkék gyűjtésére használja fel.
A kaszinó vagyonát képezik, oly alapítványok, adományok és hagyományok, melyek rendeltetésüknél fogva a kaszinó vagyonának gyarapitására forditandók.
A 9.§ szerint alapitott tartalék tőkék.
Könyvtár s egyéb berendezések értéke.
10.§
A kaszinó vezetése.
A kaszinó vezetése, ügyvitele és vagyonának kezelése a választmányra van bízva.
11.§
A választmány.
A választmány az elnökből, alelnökből, titkárból, pénztárnokból, könyvtárnokból, gazdából, hat választmányi és két választmányi póttagból áll. Ha a szavazásra jogosult tagok száma huszonháromnál kevesebb, akkor a választmány négy választmányi és két választmányi póttagból áll, ezen arány az évi rendes közgyűlésnél veendő alapul.
A tisztikar és a választmány csak a rendes tagok sorából választható egy évre, – tehát minden évben újra választandó.
Tekintettel az időnként előfordulható csekélyebb létszámra a szükségeshez képest egyes tisztségek betöltése el is maradhat.
Jógában áll a választmánynak saját kebeléből vagy a kaszinó egyéb alapitó és rendes tagjaiból álló bizottságokat vagy pénztárvizsgáló ellenőrt kiküldeni.
Az ügyrendet, valamint a házirendet a választmány alapítja meg, negyedévente legalább egyszer űlést tart.
Határozatképes a választmány, ha az űlésen az elnöklő elnökön kívűl, a tényleg meglevő választmányi tagok 1/3-a jelen van, kivéve a 6.§ 5. pontja értelmében hozandó határozatnál, mikor a tényleg meglevő választmányi tagok 2/3-ának jelenléte szükséges.
Ha a választmány az egybehívott tagok csekély számban való megjelenése miatt határozatképtelen, ez esetben, ugyanazon ügyben 14 napon belűl összehivandó választmány tekintet nélkűl a megjelent tagok számára határozatképes.
Minden oly ügyben, melyről a jelen alapszabályok külön nem intézkednek a választmány egyszerű szótöbbséggel határoz, szavazat egyenlőség esetén az elnök szavaz és dönt.
A választmány űléseiről jegyzőkönyvet vezet, melyet az űlés elnöke, a titkár és az űlés elnöke által előzetesen kijelölt egy tag hitelesít.
A választmány hatáskörébe tartozik minden oly ügy, melyet a jelen alapszabályok a közgyűlés számára, kifejezetten fenn nem tartanak.
A választmány határozata a közgyűléshez megfellebbezhető. A fellebbezés az elnökhöz irásban egy választmányi vagy három alapító, illetve rendes tag által aláírva 14 nap alatt nyujtandó be.
12.§
Az elnök.
A kaszinó élén az elnök áll, aki a kaszinót a hatóságok és egyáltalán harmadik személyekkel szemben képviseli, a közgyűlést és a választmányi üléseket összehívja és azokon elnököl.
Az elnök a választmány határozatai alapján utalványoz.
Az elnöknek nemcsak joga, de kötelessége is a kaszinó szám és ügyvitelét, valamint vagyonkezelését is időközönként megvizsgálni és a bizottságok működését ellenőrizni. A tisztviselőktől felvilágositást követelhet.
13.§
Az alelnök.
Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén, annak összes jogait és kötelességeit gyakorolja.
14.§
A titkár.
A titkár a kaszinó összes ügykezelését ellátja. A tagokat pontosan iktatja és nyilvántartja, a választmányi ülések és közgyűlések napirendjét összeállítja és azok jegyzőkönyvét vezeti.
15.§
A pénztáros.
A pénztáros a kaszinó összes vagyonát a választmány rendelkezése szerint kezeli és azért személyével és egész vagyonával felelős.
A kaszinó nevére befolyó összes pénzek átvételére ő van jogosítva, a fizetéseket csakis az ügyrend szerint szabályszerűen kiállitott utalványokra eszközölheti, mely utóbbiakat számadásainak mellékletei gyanánt megőrizni s velök leszámolni tartozik.
A kaszinó bevételei- és kiadásairól rendes könyvet vezetni és azt az ellenőrzésre hivatottaknak, kivánatra felmutatni tartozik, általában köteles a választmány utasításaihoz alkalmazkodni és annak évenként a pénztár állásáról jelentést tenni és zárszámadásait, a közgyűlés előtt legalább két héttel a választmánynak bemutatni.
16.§
A könyvtáros.
A könyvtáros a kaszinó tulajdonát képező könyvtárt kezeli és működésében magát minden tekintetben a választmány által kiadott könyvtári szabályzathoz alkalmazni.
17.§
A gazda.
A gazda és annak helyettese felügyelnek a kaszinó helyiségére és összes berendezésére, továbbá a választmány által megalapitott házirend megtartására.
18.§
A közgyűlés.
A közgyűlés rendes és rendkívüli.
A rendes közgyűlés minden naptári év első negyedében tartandó.
A közgyűlés helye és ideje, valamint tárgysorozata az összes kaszinó tagoknak, külön-külön meghívó útján kézbesítendő, úgyszintén a kaszinó helyiségében alkalmas helyen a közgyűlés előtt legalább nyolc nappal kifüggesztendő.
Határozatképes a közgyűlés, ha azon a szavazásra jogosult tagoknak legalább a 2/3-a jelen van. Mindenki csak egy szavazatra jogosult. Ha a közgyűlés határozatképtelen, úgy 14 nap alatt új közgyűlés hívandó össze, mely az előbbi határozatképtelen közgyűlés tárgysorozatára nézve a megjelent tagok számára való tekintet nélkűl határozatképes.
A rendkívüli közgyűlés összehívandó, a választmány határozatára vagy az alapító és rendes tagok 50%-ának az elnökhöz irásban benyujtott tárgysorozattal ellátott indítványa alapján.
A rendkívüli közgyűlés összehívásának módja, valamint határozathozatal tekintetében követendő eljárás ugyanaz, mint a rendes közgyűlésé.
A rendes közgyűlés tárgyai.
- Az elnök, alelnök és a választmányi tagok, valamint a választmány által ajánlott tiszteletbeli tagok megválasztása.
- A választmány évi jelentése, továbbá az ezekre vonatkozó javaslatok tárgyalása és a felmentvény megadása feletti határozat.
- Az évi költségvetés megalapitása.
- Határozathozatal a választmányihatározatok ellen hozzá intézett fellebbezések tárgyában.
- Határozathozatal a tagok által irásban benyujtott inditványok, panaszok és kérelmek felett, melyek a választmánynál a közgyűlés megtartása előtt három nappal bejelentettek, szabályszerű időben beérkezett inditványok, panaszok és kérelmek a választmány által a tárgysorozatba feltétlenűl beveendők végűl.
- Az alapszabály módositására vonatkozó határozat, melyhez azonban a határozatképes közgyűlés összes szavazatának 2/3-a szükséges.
A tisztviselők és választmányi tagok megválasztása titkos szavazással történik, az elnök azonban közfelkiáltással is megválasztható.
Minden oly ügyben, melyről a jelen alapszabályok mást elő nem írnak a közgyűlés szótöbbséggel határoz.
A közgyűlés jegyzőkönyvét a közgyűlés elnöke, a titkár és a közgyűlés elnöke által felkért választmányon kívűl álló tag hitelesíti.
A közgyűlés minden határozata 14 napon belül a m. kir. Belügyminisztériumhoz megfellebbezhető.
19.§
A kaszinó feloszlatása és vagyonának hovaforditása.
A kaszinó feloszlatása felett a szabályszerűen összehívott közgyűlés ¾-ed szótöbbséggel határoz.
Feloszlatás esetén a kaszinó vagyona a felosztási közgyűlés által meghatározott jótékony czélra forditandó.
Az alapszabályok megváltoztatása, az egylet feloszlása ez esetben a kaszinó vagyonának hovaforditása tárgyában hozandó közgyűlés határozatok jóváhagyás végett a m. kir. Belügyminisztériumhoz felterjesztendők.
20.§
Az állami felügyelet.
Ha a kaszinó az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a m. kir. kormány által, amennyiben állami vagy a kaszinó tagok vagyoni érdekei veszélyeztetnének, felfüggeszthető s a felfüggesztés után elrendelendő vizsgálat eredményéhez képest a kaszinó végleg fel is osztható, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt kötelezhető. –
Kelt, Érd, 1910. deczember 23-án.
A titkár helyett: xxxxx Elemér Szabó Lajos Kaszinó elnök
(Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára;
Kiss Attila Csaba: Az érdi olvasókörök története (1872-1945) – Érd, 2016)