Székesfehérvárott született 1923. május 3.-án erdélyi, értelmiségi család sarjaként. Iskoláit szülővárosában, majd Jászberényben és Budapesten végezte. 1941-től az Új Idők, az Új Élet, a Magyar Múzsa és a Forrás közölte írásait. 1944-ben a nyilasok munkaszolgálatra, Németországba hurcolták, az amerikaiak szabadították fel. Hazatérve bekapcsolódott az irodalmi életbe.
Az 1946-ban megjelent ÉLŐ BESZÉD c. első verseskötete, majd 1948-ban, a katolikus sajtó iránti elkötelezettsége és polgári származása miatt eltanácsolták az egyetemről, kizárták az írószövetségből, és csak 42 évvel később, 1990-ben rehabilitálták.
Második kötete 36 év multával, 1982-ben jelenhetett meg. Tiltottan is írt verseket, novellákat, regényeket és humoreszkeket. Az egyik kéziratos regénye 1972-ben átcsúszott a filmgyári cenzúrán. Ebből készített játékfilmet VÉGÜL címmel Maár Gyula. A film 1974-ben az NSZK-beli Manheimben, az első filmes rendezők fesztiválján Nagydíjat nyert. Több írását orosz, német, angol, francia, spanyol, japán és svéd nyelvre is lefordították.
1966-75 között A kutya c. folyóirat felelős szerkesztője; 1991-től az Érdi Újság és az Érdi Polgár főszerkesztője; 1995-1998 között ismét A kutya c. folyóiratnál dolgozott, mint főszerkesztő.
1988-ban regénytrilógia írásába kezdett, amelyet 2000 tavaszán fejezett be .A trilógia első regénye a Keresztek kardok, koronák (1996), az Árpád-házi királyok korában játszódik. A második, a Liliomok, hollók félholdak (1999) a mohácsi csatavesztésig, a harmadik, a Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva, (2000) Trianonig öleli fel a lófőszékely család sorsát. A hármas regény együttesen 2002-ben jelent meg VÉR ÉS ÖLELÉS címmel, amelyért a Szent György Lovagrend Nagykeresztjével tüntették ki Szegeden 2002-ben.
Díjai:
- Csuka Zoltán-díj (1996)
- A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1998)
- A Magyar Írószövetség Prózai Szakosztályának Különdíja (2002)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2003)
- Érd Város Díszpolgára (2003)
(Forrás: Új Magyar Irodalmi Lexikon 1994, Ki kicsoda a magyar irodalomban?)
Művei:
Élő beszéd (versek, 1946)
Az új élet útján (riportok, 1956)
Levelek a kertből (1977)
A szépség ünnepe (versek, Szerzői magánkiadás, 1982, 1992, 1997)
Berda a sírból (versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986)
Dávid és Góliát – Mária vallomásai (2 verses poéma, Hazafias Népfront, 1988)
A hiszékeny csaló (regény, Rakéta Könyvkiadó Kft., 1989)
A KékFény Zsebkönyvtár sorozat első darabjában – miként majd a sorra megjelenő többi könyvben is – a tévé Kék fény műsorban bemutatott megtörtént bűneset krimiszerű feldolgozását találja az olvasó. Bíró András egy rafinált szélhámos ügyeinek ered nyomába, s nem kis meglepetésre – a történet nem zárult le az ítélethirdetéssel.
Kékfény Zsebkönyvtár
Holt angyalok (versek, Tinivár Lap- és Könyvkiadó Kft., 1994)
Keresztek, kardok, koronák – Trilógia 1. könyve (Ferency Könyv és Lapkiadó, 1996)
Félelmetes csaták, halálos küzdelmek, szerelem és hazafiság, az olvasó egy székely család eseményekben gazdag életén keresztül ismerheti meg az Árpád-kor évszázadait. Az izgalmas cselekmény szálain sodródva az erdélyi falvakból elvetődünk Gyulafehérvárra, Budára, Székesfehérvárra és külhoni tájakra. Megelevenednek a pogánylázadások, az államalapítás és a tatárjárás küzdelmes napjai. Szórakoztató olvasmány, lendületes regény, s egyben alapos történelmi kép a múltunkról. Bíró András új könyve a családregényeket, a történelmet, a kalandos olvasmányokat kedvelőknek igazi csemege.
Ferency Könyv és Lapkiadó
Hit és bizalom (versek, Anteus Kft., 1997)
A természet csodái (Poly-Art, 1998)
Liliomok, hollók, félholdak – Trilógia 2. könyve (Kairosz Kiadó, 1999)
Az olvasó az Árpád-kor viharos története után, egy székely család életén keresztül ismerheti meg a magyar középkor évszázadait. Az Esztelneki család sorsát követve, emberi közelségbe kerülnek az Anjou-uralkodók, köztük az aranyforintot verető, a visegrádi királytalálkozót szervező Károly Róbert, a törökverő Hunyadi János, majd legendás fia, Mátyás király. Ízelítőt kap továbbá a reformáció hazai évtizedeiből, ott van Mohácson, és a csata másnapján, a győztes II. Szulejmán sátrában. Kinyílnak Európa kapui, hogy hőseinket elkísérhessék Ausztriába, Itáliába, Frank honba. A könyv lapjain fölbukkannak gyilkos szándékú nők, elszánt szépasszonyok, havason élő, szende szűzek és persze, hűséges feleségek. Bíró András új könyve élvezetes olvasmány a történelmet, a családregények kedvelőinek. Mi több, honi regényirodalmunk egyik erőteljes új hatása.
Kairosz Kiadó
Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva – Trilógia 3. könyve (Mikes Kiadó, 2000)
Ezer esztendő történetének befejező kötete ez a regény, amely az Esztelneki család sorsán keresztül hitelesen ábrázolja a megélt korok viszonyait, jelentős eseményeit Mohácstól Trianonig. A török hódoltság időszakában a három felé szakadt ország polgárainak helyzetével ismerkedhetünk, majd az író elvezet bennünket a végvári harcok kellős közepébe. A sokat próbált család tagjaival ott vagyunk mindnyájan Szigetvár ostrománál, majd Buda várának 1686-os visszafoglalásánál, ahol regényünk hőse vérét ontja… A törökök kiűzése után tanúi vagyunk az ország kifosztásának, megtaposásának és az elnyomók ellen fellépő II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának, melynek bukásával III. Károly elkoboztatja a regénybeli Esztelneki család minden vagyonát. Szinte együtt éljük át a kufsteini tíz évnyi várfogságot a család bebörtönzött főhősével, akinek hányatott élete szorosan egybefonódik az idegen megszállóknak kiszolgáltatott ország sorsával. Az 1848/49-es szabadságharcot – elsőként a magyar irodalomban – egy vidéki hajdu-bihari településről kísérhetjük figyelemmel. Átélhetjük a kiegyezést követő évtizedeket, majd az 1914/18-as világháború egyes eseményeit s benne a családtagok sorsát. A társadalmi összeomlást követő politikai kacskaringók után jutunk el Trianonig. A regény utolsó mondatai mégis reményt ébresztenek az olvasóban. Még a legmélyebb sírveremből is van feltámadás, amelynek mozgatója, élesztője a családot megtartó szerelem, a minden megpróbáltatást legyőző szeretet.
Mikes Kiadó
Százéves történet (kispróza, 2000)
Pénteki jegyzetek – Válogatott publicisztikai írások (Érd Város Önkormányzata, Érd, 2001)
Ön, Tisztelt Olvasó, egy gyűjteményt tarta kezében Bíró András jegyzeteiből, amelyek az Érdi Újság hasábjain jelentek meg az utóbbi öt évben. Válogatást, mert az író történelmi trilógiájának egyik könyve. Rengeteg jó és értékes jegyzet maradt ki ebből a válogatásból terjedelmi, vagy témaköri okok miatt. Nem volt könnyű a válogatás, de még nehezebb objektív ajánlást írnom nekem, a harmincas éveinek elejént taposó hírújságírónak, a maholnap nyolcvanéves közíróról, publicistáról, Bíró Andrásról.
Törzsök Tibor
Vér és ölelés – Hármasregény (Közdok Kft., 2002)
Keresztek, kardok, koronák, Liliomok, hollók, félholdak, Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva.
Dárius Nyugaton (regény, magánkiadás, 2005)
Ez a kalandos, szerelmi szálakkal átszőtt regény, egy pesti joghallgatónak és társainak elhurcoltatását, szenvedésekkel teli életet kíséri nyomon a második világháború utolsó két esztendejében. Dárius, aki ragadványnevét gyujtőszenvedélyének köszönhetí, mint fehér karszalagos rabszolga, háromszáz társával együtt ássa a tankcsapdákat Berlin keleti felében. A hitleri elgondolás szerint ezek a védvonalak csökkenthetik a birodalmi főváros ellen irányuló szovjet offenzíva erejét, késleltethetik a harcok befejezését. A regény lapjain megelevenednek a munkaszolgálatosok vérfürdőktől sem mentes napjai, de bizonyossá válik az is, hogy a német néptömegek nem azonosak a nácikkal. A nehéz napokat megélt író, az események részeseként a tragédiák ábrázolásán túl, az emberi tartás értékeit példázva, a hazaszeretet, a honvágy érzelmeiben is részelteti az olvasót. Dáriust amerikai felszabadítói, a fogoly német és magyar tábornokok szakácsává teszik egy időre. A történelmi hűséggel ábrázolt regény elvezet bennünket Európa amerikai fogolytáboraiba, majd egy bajorországi menekülttábor életén keresztül fölvetí a válaszúthoz érkezettek nagy kérdését: maradni Nyugaton vagy hazatérni? Az író világos választ ad erre, fólmutatva azokat az értékeket, amelyek nyomvonalán a második világháború utáni Magyarországon kibontakozhat a demokratikus közgondolkodás.
Száz év árnyékban, kevés napsütéssel (regény, Hongarovox Kiadó, 2007)
A lépcsősor legalsó fokán (kisregény, Hungarovox Kiadó, 2008)
A kisregény cselekménye egy vezérigazgatóvá kinevezett marós életszakaszát beszéli el. Az elsősorban a felesége nagyravágyásának áldozatává vált, börtönből szabadult főhős egy szenespincében kapott fizikai munka által igyekszik megkapaszkodni ahhoz, hogy elveszített egzisztenciáját a továbbiakban ismét felépíthesse. Főként két szenesember beszélgetéseiből rajzolódik ki a lépcsősor legalsó fokán lévők helyzet- és jellemrajza. Oly módon mutatja be a magyar valóság Kádár-korszakból merített, jellemző epizódjait, hogy azok más formában, egyéb társadalmi körülmények közepette is tetten érhetők. Pontosan és egyértelműen világít arra a tényre, hogy a megalapozott emberi jellemek semmilyen körülmény, kiéleződőnek látszó dramatikus eset hatására sem változnak végérvényesen. A történetben végig érzékelhető erkölcsi tartás, más esetben hullámzás kitűnően bemutatja az emberi szilárdság és esendőség belső küzdelmét.
Hungarovox Kiadó
Zarándok út (bibliai poéma, Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd, 2008)
Bent a malomban őröl a molnár (összegyűjtött versek, Hungarovox Kiadó, 2011)
A könyv, melyet az érdeklődő a kezében tart, sokféle olvasási technikának enged. Itt helyreáll az időrendi linearitás, melyet az 1923. május 3-án született (első elismerésként 1947. augusztus 1. és 1948. július 31. között a Baumgarten Alapítvány ösztöndíjából részesült) költő életműve fejezeteinek kényszerűségből szeszélyes-szabdalt korábbi publikálásaikor nem mindig érvényesíthetett. E lépésről lépésre követésnek is megvan a maga szépsége és mélysége. Ugyanakkor a csapongóbb olvasást maga az anyag serkenti, s egyben regulázza: a versanyagnak az a szembetűnő természete, hogy szívesen szerveződik témacsoportokba (a szerelmi hódolástól az évszakversekig, a társadalmi látleletektől a humoros megszólalásokig). A ciklikusság nem csupán a regényesen is kimunkált sorozatok esetében gyümölcsözik (Dávid és Góliát; Mária vallomásai). Keresztöltésekkel a hét évtized egészét áthímzik az állandó témák. Dúsan rakott verskosarak sorakoznak egymás mellett.
Bíró András műveinek egy része az idők viszontagságai folytán csak nagy késéssel jelenhetett meg. Akad könyve, amely csupán válogatás egy időszakból. Más kötetei több különféle kiadást is megértek. A legutóbbi bő évtized főként a prózaírás jegyében telt pályáján: regényeket, regénysorozatot alkotott. Természetesen nem szűnt meg verset írni – erről hoz hírt a kötetzáró Tudom -, de komponált kötetet képező versanyag még nem rendeződött el műhelyében az újabbakból.
Tarján Tamás
Versmondogató 1 – 2 (Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd, 2010, 2012)
Nyolcvannyolcadik évembe lépve ébredt föl bennem a késztetés arra, hogy összetereljem a gyereklapokban 1936-tól napjainkig nyomtatásban megjelent verseimet. Magam is elcsodálkoztam, milyen sokan vannak. Mivel könyv alakban nem jelentek meg, felkértem a gyermekek lelkéhez közel álló Basa Katalin grafikusművész tanárnőt, hogy próbáljon életet lehelni a versekben szereplő figurákba. Ha ez sikerült, ti mondjátok el majd nekem, és akkor ennek a kis könyvnek lesz folytatása.
Kilencvenedik évembe lépve, mondják nekem, hogy a két évvel ezelőtt, Versmondogató címmel egybegyűjtött versek kötetei, elfogytak. ezért aztán ismét nekiáltam a válogatásnak, hogy a még meglévő, gyermekeknek szóló verseimből összeállítsam a Versmondogató 2 című kötetet.
Bíró András
70 év az irodalomban (Poly-Art, 2013)
Ádám és feleségei (Hungarovox Kiadó, 2013)
Bíró András valamennyi írása bizonyos realista történelemszemlélettel varázsolja elénk alakjait. Az író valamennyi történelmi korszakban otthon érzi magát, így aztán biztonságosan is mozog, akár Mátyás király korába, akár az Osztrák-Magyar Monarchia, vagy a Rákosi diktatúra világába vezeti az olvasót. Az Ádám és feleségei novellafüzér, ugyancsak beavat bennünket az 1945-ös év után kialakuló politikai, társadalmi eseményekbe. Ádám ugyanis – akarata ellenére – mindig ,,történelmi” házasságokat köt, méghozzá a botladozó, a valóságot igazán fel nem ismerő kisember jóindulatával. Még csak annyit: az író témái igen változatosak, több húron játszanak és nem csak férfiszemmel nézi a világot. Több írásában szembesülhetünk a női lélek finom rezdüléseivel és az elszánt női akarat következetességével. Végül is, ez a válogatott elbeszélésgyűjtemény rólunk, emberekről szól.
Hungarovox Kiadó
A holokauszt margójára (Kairosz Kiadó, 2014)
A maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az Olvasó: dokumentumok egész gyűjteményét – és ugyanakkor tankönyvet is. A dokumentumokat hálás emberek írták, megemlékezve csúf időkről, amelyeket mégis elviselhetővé, átélhetővé tett egy EMBER. Elmondja azt, hogy voltak szörnyű idők, „mikor az ember úgy elaljasult”, hogy vallása, meggyőződése alapján, vagy „csak úgy” internáló táborba zárhattak embereket, ott szigorúan, sőt megalázva, meggyötörve, reménytelen helyzetben őrizték őket.
Igen, meg kell ezt tanulni, hogy soha többé ne ismétlődjön meg. És azt is meg kell tanulni mai és leendő embereknek, hogy ilyen helyzetben, az őrzők között volt EGY parancsnok, aki embernek tekintette az internáltakat. Úgy beszélt velük, és arra utasította beosztottait is. Erről szól, erre tanít Bíró András, örök és nagyon megérdemelt emléket állítva édesapjának, Bíró Gyulának.
Kairosz Kiadó
Pusztából kiáltó (kisregény; Hungarovox Kiadó, Bp., 2015)
Egy növekvő kisfiú, a későbbiekben fiatalember monológja ez a tanyán játszódó kisregény. A múlt század első feléből származó történet annyiban nem időszerűtlen, amennyiben két történelmi korszak küszöbéről tekint visszanéző olvasóira, akik leginkább a kalandra, esztétikai élményre éheznek, történjen a cselekmény bármikor, bármilyen korban.
A majorság életének több epizódja, a jellemrajzokat kibontakoztató eseménysorban megelevenedő emlékek-élmények gazdasága, a stílus megjelenítő feszültsége, a történelmi kitekintés hitelessége főleg az egyszerű módban élő emberek szorgalmas hétköznapjainak gondjaiban, ritkábban örömeiben gyökeredzik. A mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó cselédek életsorsából kiutat kereső fiúcska rácsodálkozása környezetére, majd tapasztalatainak bővülése pusztából kiáltó szót érlel a lelkében-szívében. Ám addig is, amíg e paraszti környezetből sikerül kitörnie, kalandos utakon megy keresztül.
Hungarovox Kiadó
Zarándi (kisregény; Hungarovox Kiadó, Bp., 2015)
A szerző bámulatos teherbírását bizonyítja új könyvével. Bíró András ugyanis 92 éves elmúlt már, amikor e szerény (szinte hosszabb elbeszélésnyi) terjedelmű, ám témájában annál bővebben csavaros cselekményű kisregényét írta. Egyéb regényeiben megszokott módon, a személyes sorson túl a történelmi-társadalmi környezetre is kitekintve vezeti végig olvasóit főhőse, Zarándi Ottó Imre életének hangulatain, történésein. Ha (egyébként pontosan nehezen meghatározható) műfaji jellemzőit szeretnénk megközelítőleg jelölni, az a politikai publicisztika, a kommersz krimi, az anekdotázós mese elemeinek elegyítésében keresendő, úgynevezett királyi többesben elbeszélve. A mű sorozatos jellemzője a váratlan fordulat, ami izgalmassá teszi a szokványos élettérben játszódó, hétköznapokból ellesett témát. Egy ember élete sok-sok irodalmi alkotás központi mondanivalóit szolgáltatja és gyűjti egybe, s mivel minden ember más és más, hasonlóan értve az alkotó személyiségének motivációira és színességére is, ezért mindegyik alkotás magán hordozza összetéveszthetetlen eredetiségét. Bíró András hosszú évtizedeken át figyelte környezetét, különféle társadalmi berendezkedések tanúja. E napjainkig ívelő téma az ősi grófi birtok gazdatisztje fiának 1929-es születésétől kezdve a rendszerváltást követő vállalkozói világ személyi hatásainak olykor tragikus tanulságáig tart. Tükör? Egyes embereket illetően igen.
Zsirai László